A kockázati tőke új évtizede előtt állunk, ahol a technológiai innovációk gyorsan követik egymást, de a kérdés továbbra is nyitva áll: mi áll a befektetési hullám mögött?
Valóban fenntartható fejlődésről beszélünk, vagy csupán a legújabb trendekbe vetett hitünk fénye világítja meg ezt a területet?
Komár Balázs, az xLabs társalapítója és vezérigazgatója, aki angyalbefektetőként is támogatja a korai fázisú startupokat, rámutatott, hogy az agráriumba áramló tőke lassabb ütemben érkezik más szektorokhoz képest. Ennek oka az ágazat magasabb kockázati szintje, valamint az, hogy a startupok számára nehéz a nemzetközi piacokon való terjeszkedés.
Ezt a gondolatot tovább vitte Oszkó Péter, az OXO Holdings vezérigazgatója, aki szerint a befektetési tőke nem csupán az agrárszektorban szűkös.
Az agtech szektorban a befektetések nagyobb kockázattal járnak, a megtérülés gyakran hosszabb időt vesz igénybe. Más iparágak példája azonban már megmutatta, hogy az innovációs projektek hosszabb bevezetési ciklusai nem jelenthetnek leküzdhetetlen akadályt. Ha az agrárium is eléri azt a szintet, ahol a fejlesztéseket hasonló lendülettel fogadja, mint az autóipar vagy az egészségügyi szektor, a befektetők számára is vonzóbbá válik, és könnyebben hozzáférhetővé válnak a finanszírozási lehetőségek.
Szakál Iván, a Nemzeti Innovációs Ügynökség startup csoportvezetője szerint az agrárprojektek egyedi jellemzője a ciklikusság, ami különleges kihívást jelent a befektetők számára.
Az ügynökség azonban számos támogató programmal segíti a startupokat, kezdve a korai szakasztól egészen a piaci validációig.
Minden iparág sajátos kockázatokat hordoz magában, ezért kulcsfontosságú, hogy a projektekhez olyan befektetőt találjunk, aki mély ismeretekkel rendelkezik az adott szektorról.
A kerekasztal további kérdéseit és válaszait a videóban megtalálod:
Comments