Kenyában is felveszi a kártevőkkel szembeni küzelmet a SMAPP

 A csapat az idei évben Kenyában olyan kártevőkre validálja megoldását, melyek hamarosan hazánkban is megjelenhetnek a változó környezeti körülmények miatt, így a jövőben a magyar gazdák felkészülten védekezhetnek a megoldás segítségével

Egyre nagyobb gondot okoz az őszi sereghernyó, amely csak Kínában, a megjelenésének első évében egymillió hektárnyi kukoricát, cukornádat, cirkot és őszi búzát pusztított el. De van oka félni a gazdáknak a világ minden táján, hiszen a faj a globális felmelegedés és a globalizáció nyertese. Érdemes tehát már most felkészülni, és olyan hatékony megoldást találni a problémára, amely ötvözi az agráripari, a növényvédelmi és a mérnöki, azaz a fejlesztői tudást. Pont ezt teszi egy magyar startup, a SMAPP LAB az itthon használt gyapottok-bagolylepke elleni védekezési rendszerével segíti a harcot az őszi sereghernyó ellen Kenyában.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) egy bagolylepke-féle lárvája, amely egyre nagyobb ütemben terjed a világban. Elsőként Amerikában észlelték, 2016-ban már elérte az afrikai kontinenst, 2018-ban Indiát, egy évvel később már Kínában pusztított, egy évvel ezelőtt pedig megjelent Ausztráliában is. Noha melegkedvelő fajtáról van szó, bizonyos időszakokban Kanada déli területein is megtalálható, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy a kártevő képes lehet meghódítani akár Európát is. Igaz lehet ez már csak azért is, mert a hernyó nem válogatós, eddig nyolcvannál is több tápnövényét írták le, szinte mindent felfal, ami az útjába kerül, ráadásul hirtelen és nagy tömegben jelenik meg a földeken, ahol elképesztő mértékű pusztítást visz véghez. Viselkedése a hazánkban is komoly károkat okozó gyapottok-bagolylepkére kísértetiesen hasonlít, mely kártevő elleni védekezésre a SMAPP LAB fejlesztett ki egy nem akármilyen előrejelzési rendszert.

 

Az agrárium egyre komolyabb pénzeket kénytelen a védekezésre fordítani

A kínai mezőgazdasági minisztérium becslését korábban közlő Reuters szerint, 2020-ban csak kukoricából 6,7 millió hektárnyi termést semmisített meg az őszi sereghernyó az ázsiai országban. Hozzáteszik, Kína délnyugati tartományában, Szecsuanban 2019 decembere óta már lelegeltek 170 hektárnyi búzát is. Az ehhez hasonló károk enyhítésére a FAO egy 500 millió dolláros, hároméves programot indított a kártevő megfékezésére, szerencsére azonban van kézenfekvő magyar megoldás is, amely hatékony megoldást jelenthet az egyre közeledő veszélyre.

FORRÁS: ORIGO

 

SMAPP LABtárs a növényvédelemben

2020 júniusában alakult SMAPP LAB Kft. célja, hogy valós idejű, lokális és megbízható adatokat szolgáltassanak a gazdák számára a kártevők elleni védekezés során, hogy aztán az adatoknak köszönhetően megfelelő időben, hatékonyan és optimalizált permetszer kijuttatása mellett vegyék fel a küzdelmet a kártevők ellen, ezzel hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasághoz.

 

Kenyában is dolgozik a magyar startup

A csapat azon dolgozik, hogy csökkenjen a gazdák kitettsége a változó környezeti tényezők okozta kiszámíthatatlan kártétellel szemben. Az országos gyapottok-bagolylepke csapdahálózat mellett fejlesztettek digitalizált kukoricamoly és almamoly csapdákat is, de folyamatosan folynak a fejlesztések új kártevőkre. 2020 márciusában nyílt meg a kenyai tesztközpontjuk, aminek köszönhetően, olyan kártevőkkel is foglalkozhatnak, amelyek Magyarországon még nem találhatóak meg, de a világ többi részén jelentős károkozásért felelősek. Az egyik ilyen kártevő a fent említett Spodoptera frugiperda, amelyről a SMAPP LAB csapata is elmondja, hogy Európán kívül szinte mindenhol megtalálható és kultúrától függetlenül jelentős, esetenként akár 60%-os kárt is okozhat. „Kenyában három termő szezon van, így akár az egész évben tudjuk tesztelni és validálni a megoldásunkat más kártevőkre, más-más kultúrákban. Ráadásul Kenya jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, a térség rendkívül nyitott az innovációra és a digitális megoldásokra” – mondja a SMAPP LAB alapítója, Posta Donát.

 

Külföldi piacokat nyithat meg a kenyaiak számára a magyar fejlesztés

Mint kiderül, Kenya lakosságának 75%-a mezőgazdasággal foglalkozik, azonban a terméshozamok igen alacsonyak, a permetszer felhasználás pedig jóval az európai átlagok fellett áll, több olyan anyagot is használnak, amelyek használatát Magyarországon már betiltották. Ezen problémákban tud segítséget nyújtani a SMAPP LAB digitális csapdája. Döntéstámogatás adnak tehát a gazdáknak, hogy megfelelő időben és csak a megfelelő mennyiségű permetszerrel védekezzenek a kártevők ellen. Mint kiderült, a validáció után egy évre szeretnének piacot is nyitni a kontinensen.

 

 

Forrás: origo

A program a tőkebevonásban is segíti a startupokat

Az elmúlt időszakban megemelkedett az agrárinnovációs projektek száma, új ötletek kerültek előtérbe az agráriumot érintő kihívásokra válaszolva. Számos olyan agrártechnológiai fejlesztés kapott kockázati tőkebefektetést, melyek a gyakorlatban is elősegítik a mezőgazdaság fellendülését.

 

A NAK TechLab szakmai és üzleti programokkal egyaránt segíti az agrár startupok piacra lépését annak érdekében, hogy a szektorban megvalósuljon a digitális modernizáció és minél több hazai gazda kezdje használni azokat a megoldásokat, melyek elősegítik hatékonyságukat.

 

Büszkék vagyunk rá, hogy a kamara által működtetett innovációs program olyan szakmai és gyakorlati lépésekben is képes támogatni a hazai agrár startupokat, melyek elősegítik a projektek feltőkésítését. A NAK TechLab programjaiban velünk közösen dolgozó csapatok az elmúlt egy évben közel egymilliárd forint tőkéhez jutottak, melyből tökéletesíthetik fejlesztéseiket az agrárium igényeit figyelembe véve. A NAK célja, hogy ez az élénk befektetési kedv folytatódjon, a fejlesztésekkel pedig új agrárszolgáltatások jelenjenek meg a piacon, a hazai gazdálkodók érdekeit szolgálva.  – fogalmaz Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

 

A befektetéseknek köszönhetően olyan megoldások továbbfejlesztése zajlik, mint például a drónnal végzett gabonamintázás, vagy a szántóföldi növénytermesztés területén a preventív növényvédelmet elősegítő technológiák fejlesztése és a különböző kártevők elleni védekezés, mely a fenntartható és egyben költséghatékony gazdálkodáshoz járul hozzá. 

 

A fenntarthatóság jegyében a kontrollált növénytermesztési technológiát fejlesztő Growberry a hozamok optimalizálására szolgáló klímakamrák és az ehhez tartozó szolgáltatások kifejlesztésére költötte a tavalyi évben kapott 110 millió forintos tőkebefektetést.

 

A SMAPP Lab csapatát nagy mértékben segítette a tőkebefektetésben a NAK TechLab inkubációs programján keresztül létrejött nagyvállalati együttműködések; a digitális molycsapda családot és szolgáltatást fejlesztő fiatalok tavasszal a Bonafarm több száz hektáros hibridkukoricásán tesztelik megoldásukat, a befektetésből pedig további termék-és szolgáltatás fejlesztés megvalósítása következik.

 

"Gazdálkodj okosan!" 24 órás ötletversenyünkön validálta ötletét és termékét a Grinsect, akik alig pár hónapja kapták meg 570 millió forintos befektetésüket. A befektetés megvalósulásával a kapacitásbővítésnek köszönhetően a csapat évi közel 4500 tonna szerves hulladékot hasznosít majd újra értékes rovartakarmányként.

 

A közel egy milliárd forint értékű összbefektetés is jól mutatja, hogy a befektetők is egyre inkább felismerik a mezőgazdaság modernizációjában rejlő lehetőséget és a szektoron belüli digitalizáció fontosságát. Ezt a folyamatot elősegítve, idén is megrendezzük befektetői eseményünket a Design Terminal közreműködésével, ezzel finanszírozási lehetőséget biztosítva azoknak a fontos fejlesztéseknek, melyek előrelendítik a hazai agrárdigitalizációs átállást.

 
A technológia és az agrárszektor unikális kapcsolata
Az inkubátor program technológiai partnereként, a Vodafone az IoT-technológiában rejlő lehetőségekkel növeli a hatékonyságot az agrár szektorban, akár a termőterületen, akár a telephelyen alkalmazott szenzoros megoldásokkal.
 
 
Három startup innovációját teszteli a Bonafarm Csoport
Az eredményes és fenntartható gazdálkodás jegyében a Bonafarm Csoport háram startup fejlesztését kezdte tesztelni a NAK TechLab 3 hónapos inkubációs programjában; digitális kártevő csapda, önjáró lézeres robot a pontosabb a tárolt takarmány tömegének meghatározásához, helyszíni beltartami érték vizsgálat a jobb élelmiszser minőséghez. A fejlesztések a kisebb gazdaságoktól a nagy cégekig értéket teremtenek.